Tőkepiaci kilátások – 2010 első negyedév

Globális gazdasági kilátások – Kettészakadva: Amerikai nagyvállalatok vs. kisvállalkozások, illetve fejlett országok vs. fejlődő gazdaságok. Legyen szó bármelyik összevetésről, érzékelhető kettősséget láthatunk. Az első pár vonatkozásában: amíg a tengerentúli tőzsdék teljesítménye és a vállalati profitok alakulása azt jelzi, hogy az amerikai nagyvállalati szektor már túl van a válság nehezén, a kisvállalati szektor bizalmi indexei csak részben tükrözik ezt a javulást és a jövőbeli foglalkoztatási terveikkel és értékesítési kilátásaikkal kapcsolatban ezen cégek sokkal pesszimistábbak, mint nagyobb társaik. A kilátások kettősségét jól szemlélteti, hogy amennyiben a nagyvállalati beszerzési menedzser indexből indulunk ki, akkor az elkövetkező negyedévekben 4% körüli év/év alapú ipari termelés növekedés is elképzelhető az USA-ban. Ha azonban a kisvállalatok bizalmi indexeit tekintjük, akkor ezen számok továbbra is az ipari termelés folytatódó csökkenésével konzisztensek. Az első mondatban említett második párt illetően csaknem ugyanilyen éles a kettészakadás, hiszen a fejlődő ázsiai és a latin-amerikai térség számos országában - szemben a fejlett országokkal - az ipari termelés szintje már elérte a
válság előtti szintet (Tajvan, Dél-Korea, Brazília). Az újjáéledő kockázati étvágy és a kedvezőbb fundamentális kilátások az elmúlt hónapokban a fejlődő ázsiai és dél-amerikai országokat a befektetők kedvenc célpontjaivá tették, amely a tőkeáramlási statisztikákban, az emelkedő részvénypiacokban és a felértékelődő helyi devizákban egyaránt tükröződött. Ismét divat lett szeretni a fejlődő piacokat.

Hazai makro- és állampapír-piac – Esély a növekedésre: A javuló euró-zónabeli hangulat a magyar gazdaság kilátásait is kedvezően befolyásolja, az euró-zóna beszerzési menedzser indexei alapján 2010 első felében már újból pozitív év/év alapú növekedésre lehet számítani a magyar ipari termelésben. A belső fogyasztás dinamikája továbbra is gyenge maradhat, a növekedés fő hajtóereje 2010-ben változatlanul a nettó export marad. Összességében a 2010-es növekedés jelenlegi várakozásaink szerint minimális mértékben ugyan, de pozitív (0-1% közötti) lehet, ami optimistább a jelenlegi piaci konszenzusnál. Az elkövetkező negyedévekben folytatódni fog az infláció csökkenése is, 2010 második felére az infláció a 3%-os inflációs cél alá csökkenhet. Inflációs oldalról tehát marad majd tér a kamatcsökkentések folytatására. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a Monetáris Tanács szempontrendszerében a globális pénzügyi kondíciók, a pénzügyi stabilitási szempontok várhatóan továbbra is dominálni fognak, korlátozva ezzel a kamatcsökkentésekre rendelkezésre álló mozgásteret.

Részvénypiacok – A gazdasági talpraállás már beárazva: A mögöttünk álló kilenc hónap részvénypiaci emelkedése szintén a kockázati étvágy visszatéréséről szólt. A fejlett piacokon mindez a ciklikus szektorok defenzív iparágakkal szembeni felülteljesítését, amíg a régiók szintjén a fejlődő piacok kiemelkedő teljesítményét eredményezte. A jelenlegi várakozások alapján, a vállalati profitok csak 2011-re érik majd el a válság előtti szintjeiket, pozitív kivételek azonban vannak. A piac a fejlődő ázsiai és latinamerikai országok vállalati szektorával kapcsolatban ugyanúgy optimistább, mint a korábban említett makrogazdasági kilátásokat illetően. Ezekben az országokban már 2010-re hasonló vállalati profitszinteket vár a piac, mint a válság előtti 2007-2008-as években.

A különféle monetáris- és fiskális élénkítő intézkedések továbbra is teszik a dolgukat. A likviditás és a dollár alapú carry trade által generált eszközár-emelkedés a fejlődő ázsiai és dél-amerikai térségben a legjelentősebb – itt sok országban a lakásárak vagy a részvénypiacok is már a 2007 év végi szintjeik felett járnak. A fejlett országokban ugyanakkor mind a makrogazdasági kibocsátás, mind a különféle eszközárak szintjei továbbra is elmaradnak a válság előtti szintektől. A piacokat továbbra is a fundamentumok és a likviditás harca határozza meg. A részvénypiacok a lehetséges növekedési szcenáriók közül a legoptimistábbat árazzák (2010/11-re a válság előtti szintekre visszaugró profitok), így ezen a téren túl sok pozitív meglepetésre már nem számítunk. Összességében a magyar állampapír-piacon további komoly hozamcsökkenés már nem valószínű, a részvénypiacok esetében pedig semleges vélemény/piaci súlyozás mellett, korrekciók esetén a kitettség növelését tartjuk megfontolandó stratégiának.

Készítette a Budapest Alapkezelő Zrt. (1138 Budapest, Váci út 188.)
Duronelly Péter befektetési igazgató, vezető elemző
Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Az oldalon megjelenő valamennyi információ kizárólag tájékoztatásul szolgál. A Budapest Alapkezelő Zrt. nem vállal felelősséget a jelen kiadvány alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért, illetve a dokumentumban található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért.